Ez a novella némi aktivitást igényel tőled, kedves Olvasó! Nézd meg Rene Magritte A fény birodalma című szürrealista festményét alább. Alaposan nézd meg, mielőtt elkezded olvasni ezt az írást. Enélkül kevésbé lesz számodra élvezhető és értelmezhető. :-)

 Rene Magritte A fény birodalma

MÁTRAI VANDA: Szürrealistán

Nézd meg picit jobban ezt a képet. (…) Igen, tudom, viszonylag távolinak tűnik a ház, de hajolj közelebb hozzá. (…) Igen, hajolj még egy picit. Gyere. Gyere még közelebb.

Szeretnék mutatni neked valamit. (…) Sietsz? (…) Ugyan, ráér, bármit is hagytál félbe éppen. Kicsit sötét van itt, várj, amott ég egy lámpás, a ház előtt. Látod? (…) Igen, gyere, menjünk oda. Figyelj, míg odaérünk, szeretnék kérdezni valamit. Miért rohansz folyton? (…) Igen, te. (…) Ó, tehát muszáj. Ez mit jelent? (…) Hogyhogy ne értetlenkedjek? Tényleg nem értem ezt a kifejezést. (…) Nem, nem őrültem meg, de tudod, itt mi nem használjuk ezt a szót, így aztán… (…) Értem. Ezek szerint a legtöbb dolgot határidőre kell teljesítened. Mondanál néhány példát? Csak hogy teljesen értsem. (…) Igen, próbálom megérteni.
(…)
Hogy miért kérdeztem? Mert gyakran látlak, amint épp rohansz valahová. Délutánonként szívesen üldögélek a víz partján itt a ház előtt. Gyakran elrohansz erre. (…) Hát persze, hogy még soha nem vettél észre. Mert rohansz. (…) Hogy mit akarok mutatni? Nos, azt a házban tudom leginkább megtenni. Itt lakom, megnézed? (…) Nem, nem zavarsz ilyen késő este sem. Ráérek, és nagyon örülök, hogy végre felfedeztél, és itt vagy. Gyere, kerülj beljebb.
(…)
Tényleg nem zavarsz, nyugodj meg. Ülj le, meséld el mi bánt. (…) Hogy beléd látok? Nem, csak megfigyeltelek. Mert nemcsak rohansz folyton, de gyakran látok szomorúságot is az arcodon. (…) Reménytelennek látod az életed? Miért? (…) Mókuskerék? (…) Egyhangú és kilátástalan? Figyelj, figyelsz te a csodákra? Azokra, amelyek körbevesznek lépten-nyomon. Például egy virág szirma. Vagy ha rád mosolyog valaki. Vagy a kék ég, bodros felhőkkel. Gyere velem, megmutatom, hiszen úgyis ezért jöttél ide. Csak három emelet, felmegyünk a padlásszobába. (…) Majd meglátod.

Lépdelj óvatosan, tele van régi emlékekkel. (…) Igen, minden emlékem itt őrzöm, nagyon fontosak. Most hunyd be a szemed. Igen, de ne less. Jól van, most megfogom a kezed, és odavezetlek az ablakhoz. Ha elengedem a kezed, csak emeld fel a fejed, és nézz ki az ablakon. Most.
(…)
Igen, kék. Fehér felhőkkel. (…) Nem, nem lett reggel, mióta feljöttünk a padlásra. Szép, ugye? Nézz csak le, a lámpa ott világít a házam előtt. (…) Persze. Csoda. Ilyenekkel tele van a világ. (…) Persze, az egész világ.

Jó mosolyogni látni téged. Gyere fel bármikor. Szívesen látlak. Majd elbeszélgetünk, és közben bámuljuk a kék eget.